Patria

Sirató (Anya búcsúztatja a lányát esküvőkor)

Annám édes Annám! Látnivaló, mámikámé, nem tréfa a mi dógunk. Mámámnak lejánykájo, be nem gondoltam, édesanyámé, hogy ilyen hamar itthagysz ingemet. Azt gondoltam, mámikámé, nekem es lesztek segítségem öregségemre. Be szépen nevelgettelek mámá, milyen gyengén, méges éngemet ilyen hama' itthagytál, mámikámé, jaj! Annám, Annám, erre kérlek, mámámé, jó szót fogadj az emberednek, anyósodnak s apósodnak, a mámámé. Arra kérlek, édesanyámé, ahol eljársz, mámámé, mindenütt jó híredet halljam, édesanyámé. Annám, Annám édes leánkám, nem gondoltam, mámám, ilyen hamar elvállunk az egymástól. Megbocsáss, édesanyámé, nem tudtam jó gondodot viselni tizenhat évig édes anyámnok leánkájo ... Mámikámé, hogy tudjam megnezni, mikor setétedik az idő, mámikámé, nem látlak az életembe, anyámnak leánkája jaj, jaj. Arra kérlek mámá, immár se felejts el ... S amikor érkezel, mámikámé, gyakrocskán kerejs fel ingemet, édesanyámnak leánkájo, jaj! Me' jól tudod, mámámé, milyen egyedül való vagyok ... Nincsen senki, mámámé, ha te ingemet fel nem keressz, mámánok leánkája.
"Én énekeltem Simon Ferenc Józsefné, én sirattam a leányomat, amikor ment férjhez, Annámot."