Sirató – (anyját siratja)
Azonosító:
Gr208A
Használat helye:
Lészped (Bákó) Moldva
Előadásmód:
ének
Adatközlő:
Simon Ferenc Józsefné Fazakas Ilona (57 éves, született 1897)
Gyűjtés ideje:
1954.03.29.
Gyűjtő:
Jelen volt:
Publikáció:
Domokos-Rajeczky: Csángó népzene (Bp., 1956-1961)/I/9
Édesanyám, édesanyám, lelkem édesanyám jajajaj! ... Melyik úton induljak meg, édesanyám ... hogy mi még ketten megtalálkoznánk, édesanyám, édesanyám? Me' nem gondoltam mámikám, s amikor az idegen fődre indultam, elbúcsúztunk ketten az egymástól, édesanyám ... hogy csak evel maradunk, mámikám, többet nem találkozunk meg ... Édesanyám, édesanyám! Hogy tudott ez úgy meglenni, mámikám, jaj ... S hogy én nem tudtam ott lenni se kend temetésén, se kend elkésérésin, mámám, jaj ... Met én az idegenyek közt vagyok, édesanyám, s olyan egyedül vagyok, mámikám, jaj, jaj! ... Met ott hagytam s a jó leányomot, mámá, nincs ki reám gondoskodjék, vaj egyszer megvigasztaljon s a bánatjaimból, édesanyám, édesanyám, jaj! ... Isten fizesse meg, mámá, s hogy ingemet felnevelt, szárnyomra eresztett, édessanyám, édessanyám, jaj!
"Én sirattam édesanyámat, lészpedi születés, szárászi lakos, 57 éves fejérnép"