Ugrós legényes (D-dúr)
Azonosító:
Gr234Ac
Használat helye:
Szombathely (Vas) Dunántúl
Előadásmód:
zenekar
Adatközlő:
Csejtei István (született 1908), Csejtei János Ernő (született 1911), Horvát József (született 1918), Kun Antal, id. (született 1895), Kun Antal, ifj.
Gyűjtés ideje:
1959.12.11.
Gyűjtő:
Jelen volt:
Publikáció:
Lajtha: Dunántúli táncok és dallamok (Bp., 1962)/II kéziratban/081,Lajtha: Instrumental Music From Western Hungary (Bp., 1988)/27
Csak legények járták, s ezt ragasztották a verbunk végére, vagy mulatságokban a csárdások végére. Az ún. "első legények" táncolták. Első legényeknek a falu legmódosabb, legmulatósabb, legverekedősebb legényeit nevezték, akik a mulatságokon, lakodalmakon egyúttal a rendet is őrizték. Ha másként nem, hát odavágtak. Kalapjukon rozmaringszál volt, amit valamely leánytól kaptak. Kezükben az ún. "legényfurkót" tartották, amelyet aztán tánc közben átugrottak. Avagy ezzel vágtak oda, ha valaki nem akarta a rendet megtartani. Kányási Jenő vépi prímás (sz. 1887.) szerint ezt sokszor játszották Vas megyében, de nemcsak a parasztoknak, hanem még 1918. előtt az úri bálokon, huszár bálokon is. úgy mondja, hogy huszártisztek is tudtak akkorát ugrani, mint a falusi legények. Ez a dallam rokona egy olyan dalnak, mely a múlt században megjelent "Galántai táncok" c. kiadványban szerepel, s melyet Kodály Zoltán is feldolgozott hasonló című művében.