Sirató – (anya siratja leányát, mikor megy férjhez)
Azonosító:
Gr214A
Használat helye:
Lészped (Bákó) Moldva
Előadásmód:
ének
Adatközlő:
Jakab Istvánné Fazakas Anna (született 1899)
Gyűjtés ideje:
1954.05.12.
Gyűjtő:
Jelen volt:
Publikáció:
Domokos-Rajeczky: Csángó népzene (Bp., 1956-1961)/I/6
Jaj Ilanám, Ilanám édes anyámnak jódógu lejányja! ... látnivaló, édesanyámé, hogy nem tréfa a mi dógunk s el kell váljunk egymástól anyámnak jódógu lejányja ... Ilanám, Ilanám ... arra kérlek, édesanyámé, hogy immá se került el a mi életünköt, ... s köszönd meg édes apádnak, hogy tégedet szépen kiruházott s kiadott, édesanyámnak jó szófogadó lejányjaa jajajaj! ... S köszönd meg nekem es édesanyámé, hogy tizenkilenc esztendeig szépen nevelgettelek s ügyeltem reád, édesanyámnak Ilanája ... S immá, mámáé, szárnyadra eresztlek, édesanyámé, s arra kérlek, hogyha tőllem elválocc és fogadj szót a te társodnak, anyámnak Ilanája, jó szófogadó lejányja ... Fogadj szót a társocskádnak, hogy a világ ne kacagjon, édesanyámé, édesanyámé ... Köszönd meg a testvéreidnek, édesanyám, hogy veled nem csúfolkodtak idehaza jes se magad velik ... Ilanám, jódógu lejányom ... Köszönd meg édesanyámé, a testvéreidnek, hogy segítettek rajtad, Ilanám, jódógu lejányom ... Ilanám, azt kívánom immá utójára es, anyámé, hogy a jó Isten erejsze reátok a szent áldását, s éljetek Istennek a társacskádvol, édesanyámnok jódógu lejánnya.
"Én sirattam a leányomot, Jakab Istvánné, mikor vitték férjhez".