Schneider Lajos
(1889. Mohács-1960).Baján szerzett kántortanítói oklevelet. 1908-1914-ig Kiskőszegen tanított. Itt szilárdult meg barátsága a zenével.
Beiratkozott magántanulónak a budapesti zenekonzervatóriumba, hogy zenetanári képesítést szerezzen. Utolsó vizsgái letételében katonai behívása akadályozta meg. 1918-ban hazatért szülővárosába. A külvárosi iskolában kapott tanítói állást. Nem sokkal később a mohácsi járás iskolafelügyelői teendőinek ellátásával is megbízták. A népművelői munkát egyenrangúnak tartotta az iskolai munkával. Énekkart és zenekart szervezett és vezetett éveken át.
1934-től gyűjtött, jegyzett le magyar népdalokat. Először csak Mohácson, később Kölkeden, Dunaszekcsőn és Erzsébeten is. Mintegy másfél ezer dallam tanúsítja ügybuzgalmát és szorgalmát. Hagyománytisztelete és népdalszeretete volt kitartó gyűjtői tevékenységének mozgatója. 1948-ban nyugalomba vonult. A népdalgyűjtést azonban nem hagyta abba. Dallammentő munkájára az 1950-es évek elején figyeltek föl. Népdallejegyzései országos kiadványokban jelentek meg. Kodály Zoltán két alkalommal kereste fel.
A mohácsi malomgátba reng a nád (50 népdal Schneider Lajos gyűjtéséből), Mohács 1981.
