Patria

A MAGYAR NÉPZENEI
GRAMOFONFELVÉTELEK

Az Országos Magyar Történeti Múzeum
Néprajzi Osztályának felvételei

(A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával)

I. sorozat

Budapest 1937
Orsz. Magyar Történeti Múzeum

1.	–	1Aa.	–	Szereti ja tik a meggyet. – Dömötörfy János Nagy.
2.	–	1Ab.	–	Vörös bor, nem drága. – Dömötörfy János Nagy.
3.	–	1Ac.	–	Csak azért szeretem. – Dömötörfy János Nagy.
4.	–	1Ba.	–	Mikor gulásbujtár voltam. – Varga Pál.
5.	–	1Bb.	–	Este későn faluvégen jártam. – Dömötörfy János Nagy.
6.	–	1Bc.	–	Kocsira ládát hegyibe a dunyhát. – Dömötörfy János Nagy.
7.	–	2Aa1.	–	Hosszi furulyán játszott dallam. – Káplár János.
8.	–	2Aa2.	–	Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem. – Káplár János.
9.	–	2Ab.	–	Rab vagyok, rab vagyok. – Káplár János.
10.	–	2Ba.	–	Táncdallam. – Káplár János.
11.	–	2Bb.	–	Rab vagyok, rab vagyok. – Varga Pál.
12.	–	2Bc.	-	Repülj páva repült. – Varga Pál.
13.	–	2Bd.	–	Haj Dunáról fúj a szél. – Dömötörfy János Nagy.
14.	–	3Aa.	–	Erre gyere rózsám, nincsen sár. – Szakáll Józsefné.
15.	–	3Ab.	–	Apró murok petrezselem. – Szakáll Józsefné.
16.	–	3Ac.	–	Megérett a kökény. – Szakáll Józsefné.
17.	–	3Ad.	–	Szántottam gyepöd, vetettem gyöngyöt. – Györffy József.
18.	–	3Ba.	–	Lóra csikós lóra. – Pápa Józsefné.
19.	–	3Bb.	–	Fejér László lovat lopott. – Pápa Józsefné.
20.	–	3Bc.	–	Túr a disznó a verembe. – Pápa Józsefné.
21.	–	4Aa.	–	Elveszett hat ökröm. – Horváth Pálné.
22.	–	4Ab.	–	Megkötötték nékem a koszorút. – Horváth Pálné.
23.	–	4Ac.	–	Vörös bor nem drága. – Horváth Pálné.
24.	–	4Ba.	–	Hol háltál az éjjel cönögemadár. – Pápa Józsefné.
25.	–	4Bb.	–	Ugat a Kutyám a Rajna. – Varga Pál.
26.	–	4Bc.	–	Arra alá a Baranya szélben. – Győrffy József.
27.	–	4Bd.	–	Első Ferenc Jóskának a lova lábán. – Káplár János.

TÁJÉKOZTATÓ

Ez a füzet a magyar népzenei felvételek I. sorozatához (Dunántúli dallamok) készült magyarázatnak és bevezetésnek; tartalmazza az énekekhez való legszükségesebb magyarázó jegyzeteket és a teljes felvett népzenei anyag kótalejegyzését, a lehető legpontosabb másolatban. A felvételek dokumentáló, forrásszerű jellegének a kidomborítására közöljük e füzetben valamennyi népi közreműködő adatait és fényképét is.
    Az első sorozat lemezeire a következők énekét, illetőleg hangszerjátékát vettük fel:
Nemespátró Somogy megyei községből: Dömötörfy János Nagy 61 éves gazda, Győrffy József Gergely 58 éves gazda, özv. Horváth Pálné, sz. Dömötörfy Örzse 60 éves asszony, Szakáll Józsefné Sándor, sz. Győrffy Katalin 60 éves asszony.
Surd Somogy megyei községből: Varga Pál 68 éves gazda.
Berzence Somogy megyei községből: Káplár János 53 éves gazda.
Báta Tolna megyei községből: Pápa Józsefné sz. Kocsis Katalin 66 éves asszony.
    A felvételek munkájában Bartók Béla, Lajtha László és Seemayer Vilmos (utóbbiak a Néprajzi Osztály részéről) vettek részt. A dallamok lejegyzésének fáradságos és felelősségteljes munkáját Bartók Béla és Kodály Zoltán szívességből vállalták. A magyarázó füzet szerkesztésének, a szövegek fordításának és a jegyzetek összeállításának munkáját Dr. Bartha Dénes végezte.
    Bartók Béla alapvető rendszerezése nyomán a magyar népzene anyagát négy dialektusterületre szoktuk felosztani. Az itt közölt első sorozat 27 dallama az I. (dunántúli) dialektusterületről való és jellemző erre a vidékre. Más vidéken ugyanezek az énekek többé-kevésbé eltérő változatban fordulnak elő (így pl. a 19. sz. Fehér László-ballada). Az itt közölt és felvett 27 dallam a Dunántúl magyar népzenei anyagának természetesen csak csekély töredéke: az adott körülmények közt egyelőre meg kellett elégednünk ennyivel. A dallamok nagyobb részét a nemespátrói lakodalomban is szokták énekelni. Az érdekes lakodalmi szokások részletes leírását közölte Seemayer Vilmos: A régi lakodalom Nemespátrón, Ethnographia 1936. (különlenyomat). Iskolákban, idegenek előtt való bemutatásnál használjuk fel az egyes dallamokhoz mellékelt jegyzetek magyarázó anyagát; ez utóbbi célt szolgálják az angol nyelvű fordítások és jegyzetek is. Bővebb tájékoztatásul hivatkozzunk Bartók Béla alapvető magyar népdalkönyvére, amely német- és angol nyelvű fordításban idegeneknek is hozzáférhető.
    Általános tájékoztatásul szolgáljon itt néhány megjegyzés. – Mindenekelőtt ne törődjünk sokat a népdalszövegek részletes tartalmi magyarázatával. Itt nem a szöveg a lényeges, hanem a zene, a melódia. Ne felejtsük el, hogy csak ritka esetben kapcsolódik a szöveg elválaszthatatlanul egy bizonyos dallamhoz; legtöbbször ugyanazt a melódiát különböző szövegekre is alkalmazzák és viszont ugyanazt a szöveget különböző dallamokra is éneklik. Szöveg és zene tehát a magyar népzenében gyakran világosan szétválaszthatók. Iparkodjunk függetleníteni magunkat poetikai és esztétikai meggondolásoktól.
    A dallamokban kiemelhetjük az ötfokú skálatípus példáit. A pentatónia távolkeleti rokonságára, ázsiai eredetére nézve utalunk a Bartók könyvének függelékében közölt három cseremisz dallamra (és a hozzáfűzött megjegyzésekre), Kodály Zoltán nemrég megjelent tanulmányára (Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében. Különlenyomat a Balassa- Emlékkönyvből. Magyar zenei dolgozatok, 11. sz. Bp. Rózsavölgyi 1935.) és Szabolcsi Bence összefoglaló áttekintésére (Népvándorláskori elemek a magyar népzenében. Különlenyomat az Ethnographia 1934. évi 3-4 sz.-ból). Ez utóbbi cikk kivonatosan angolul is megjelent a Journal of the Royal Asiatic Society c. folyóirat 1935. júliusi számában; különlenyomat alakjában is hozzáférhető.
    A szöveget tekintve utalhatunk a bekezdő természeti kép („népdalküszöb”) szokására; a bekezdő képeknek, amelyek legtöbbször az állat- (lásd az 1., 12., 25. éneket) vagy a növényvilágból vett analógiával (15., 16., 17., 26. ének) vezetik be a tulajdonképpeni énekszöveget, értelmi kapcsolata a szöveg többi részével rendszerint meglehetősen laza. – Dalszövegeinkben megfigyelhetjük a régi magyar „virágénekek” típusát is, melyek a szerelmes nevét mintegy megszemélyesített virágok neve mögé rejtik (így pl. a 8., 14., 15., 24. énekben).

Magyarázó jegyzetek az egyes dallamokhoz

1. – 1Aa.

Énekelte Dömötörfy János Nagy, nemespátrói 61 éves gazda. – Táncdallam. Nemespátrón lakodalomkor éneklik.

2. – 1Ab.

Énekelte Dömötörfy János Nagy, nemespátrói 61 éves gazda. Lakodalmi „dus”. Változatát lásd alább 23. sz. alatt. – V.ö. Bartók 235. sz. és Szabolcsi – Tóth: Zenei lexikon II. k. 66. I. „Volt egy forintom” szöveggel.

3. – 1Ac.

Bemondás: „Dalolta Dömötörfy János Nagy, nemespátrói 61 éves gazda.” A nemespátrói lakodalomban csoportosan énekli a násznép, amikor behozzák a tyúklevest.

4. – 1Ba.

Énekelte Varga Pál 68 éves surdi gazda. – Nemespátrón a lakodalomban is szokták énekelni. – változat Bartók 7. sz. (a többi variáns felsorolásával; valamennyi az I. dialektusterületről).

5. – 1Bb.

Énekelte Dömötörfy János Nagy, nemespátrói 61 éves gazda. – „Dus”, amit a pincékben énekelnek mulatozáskor. Lakodalmon Győrffy József intonálása után énekelte az öregek asztala. – Szövege a régi virágénekek típusára emlékeztet.

6. – 1Bc.

Énekelte Dömötörfy János Nagy, nemespátrói 61 éves gazda. – a nemespátrói lakodalomban csoportosan énekli az egész násznép. Mindig csak ezt az egy strófát hallani; szükség szerint többször megismétlik. – Változat Bartók 243. sz. „Szövege lakodalmas; akkor éneklik, mikor a menyasszony szüleinek háza elé állt a szekér, hogy a menyasszonyt holmijával – kelengyéjével – együtt elvigye a vőlegény házához… Nagyon elterjedt dallam, sok más szövegre is éneklik. Pentaton szerkezete alapján az A) osztályba is beillenék. Tót és morva variánsai valószínűleg átvételek a magyar anyagból.”
    Quintelő dallam (A5 B5 A B) abból a típusból, amelynek távolkeleti párhuzamait (különösen a cseremisz népzenében; v. ö. a Bartók népdalkönyvének függelékében közölt három cseremisz dallamot) nemrég kutatták fel Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence; lásd a Bevezetőben közölt irodalmi utalásokat. – Míg a dallamtípus tehát nyilvánvalóan ősi magyar szerkesztés, addig a heterometrikus strófatípus (soronként változó szótagszámmal; Bartók Z + Z, z, Z + Z, z formulával jelzi) Bartók megállapításai szerint, cseh-morva-tót közvetítéssel, valószínűleg német eredetű. A két ellentétes áramlat találkozásából „származtak az A5 B5 A B szerkezetű, pentaton hangsorú, = Z + Z, z, Z + Z, z dallamversszakot feltüntető magyar alakulatok, másrészt az A5 B5 A B szerkezetű, dur hangsorú … morva és tót alakulatok” (Bartók i. m. LIX. I.).

7. – 2Aa1.

Játszotta Káplár János, berzencei 53 éves gazda. Hangszere: „hosszi furulya”. A dallam a következő, 8. sz. alatt közölt énekdallam hangszeres változata. – A kisebb kótával jelzett hangok gyengén hallhatók; nem mindig állapítható meg, hogy az eredeti, mélyebb hang szólal-e meg, melyből átfúvás útján keletkezett a felső, vagy pedig beledünnyögött hang-e. A szögletes kóta még gyengébben intonált másodlagos hangot jelöl.

8. – 2Aa2.

Énekelte Káplár János, berzencei 53 éves gazda. – az ilyesféle fordulatok, mint a „cidrusfa”, „cédrusfaerdő”, másutt meg Apollo vagy Diana emlegetése nyilván a régi magyar diákos énekköltészetből, a széphistóriából és a diákos virágénekből kerültek át, „szállottak alá” a magyar népköltés világába. – Fontos közvetítő szerepet játszott bizonnyal a biblia, különösen a zsoltárok költői stílusa is.

9. – 2Ab.

Énekelte Káplár János, berzencei 53 éves gazda. – Nemespátrón a lakodalomban is énekli az öregek asztala.

10. – 2Ba.

Énekelte Káplár János, berzencei 53 éves gazda. – Táncdallam, furulyaszó. Énekelt variánsa lakodalmas dallamként ismert.

11. – 2Bb.

Énekelte Varga Pál 68 éves surdi gazda. – A lakodalomban éneklik.

12. – 2Bc.

Énekelte Varga Pál 68 éves surdi gazda. – Öregemberek éneke a lakodalomban vagy a pincében, mulatozáskor.

13. – 2Bd.

Énekelte Dömötörfy János Nagy, nemespátrói 61 éves gazda. – Lakodalmas; táncdallam-típus. Variáns Bartók 244. sz. – Melódiaszerkezete quintelő: A5 B5 A B. E típusra vonatkozóan v. ö. a 6. sz. dallamhoz fűzött megjegyzést.

14. – 3Aa.

Énekelte Szakáll Józsefné, nemespátrói 60 éves asszony. – Öreg asszonyok éneklik a nemespátrói lakodalomban.

15. – 3Ab.

Énekelte Szakáll Józsefné, nemespátrói 60 éves asszony. – Táncnóta: az öregek éneklik a nemespátrói lakodalomban. – Az első strófa bekezdő dallamsorának a ritmusa hibás: énekesünk zavarában kétszeres hosszúra nyújtotta az első négy hangot. A további strófákban helyesen énekelte.

16. – 3Ac.

Bemondás: „Danoltam Szakáll Józsefné Sándor, nemespátrói 60 éves asszony”. – Táncnóta; a lakodalomban éneklik. Dallamtípusára és strófaszerkezetére v. ö. a 6. és 13. sz. dallamok jegyzetét.

17. – 3Ad.

Bemondás: „Énekölte Győrffy József, nemespátrói 58 éves kisgazda.” Tollfosztáskor szokták énekelni: régente a fonókban vagy kukoricafosztáskor is járta. – Ritmusát illetőleg megjegyzendő, hogy eredetileg ez is nyilván pontos Tempo giusto akarna lenni, végig 3/4-ben, egyforma negyedekkel. A testmozgás vagy csoportos éneklés ellenőrzése híján, magános előadásban, kivált, ha mutatósnak van szánva, meglazul a pontos időméret, a lejegyzett módon. Nyomatékosan hangsúlyozzuk: nem ez tekintendő igazi, állandó, élő formájának, hanem az egyenletes 3/4 ütem. Ha érvényesül is benne egyes szótagok rövidsége, hosszúsága, ekkora eltérésig nem távolodik el az alapformától. Az elejétől-végig fokozódó tempó is csak a gramofonba éneklés tipikus kísérő jelensége (Kodály Zoltán megjegyzése).

Variáns Bartók 152. sz. „Párosító ének” kezdő szakaszai. „E dalok szövegei olyan leányt és legényt neveznek meg, akikről a falu tudja, vagy sejti, hogy szerelmi viszonyban vannak egymással. A szövegek sablonai állandóak, ebbe egyszerűen beléhelyezik az illető legény és leány nevét” (Bartók i. m. XIV. 1.). – Énekesünk csak erre a két kezdő strófára emlékezett.

18. – 3Ba.

Énekelte Pápa Józsefné 66 éves bátai asszony. – Mulató-nóta – az Alföld északi részén mindenütt ismerik. – A szöveg előadása balladaszerű: csupa szaggatott, röviden odavetett párbeszédes mondatból áll. Figyelemreméltó és jellegzetesen népi vonás a strófatípus láncszerű szerkesztése: valamennyi strófa második szövegfrázisának megismétlésével mintegy láncszerűen kapcsolódnak egybe a dallamstrófa részei.

19. – 3Bb.

Énekelte Pápa Józsefné 66 éves bátai asszony. – A dallamrészből tévedésből kimaradt az eredeti ének finalishangja: e. – Az egész magyarlakta területen ismert balladaszöveg. Szövegvariánsai: Bartók 23, 29 (itt a teljes 28 strófás szöveggel), 32, 200. sz. – A ballada előadásán, hangján nyomot hagyott a XVI. század magyar epikája, a históriás ének stílusa is. – A történet már XVI. századi olasz elbeszélő forrásokban is kimutatható.

20. – 3Bc.

Énekelte Pápa Józsefné 66 éves bátai asszony. – Variáns Bartók 302. sz. – A kanásztánc-dallamok jellegzetes kolomejka-ritmusú típusához tartozik. A jellegzetes kolomejka-ritmusban a 8 + 6 (1. és 4. szövegsor) meg a 7 + 6 (2., 3. szövegsor) szótagszámú dallamsorok ritmikailag egyenértékűek. A kolomejka- típusú magyar dallamok rendszerint rendszerint négy, egyenként 14 vagy 13 szótagú sorból állanak (A A B B melódiaszerkezettel), míg az eredeti ukrán dallamok félannyi terjedelműek (A B szerkezet). – Bartók (i. m. LXIV. 1.) ennek a magyar földön végbement bővülésnek ilyen magyarázatát adja: „A magyaroknál régi időben a négysoros izometrikus dallamversszak-szerkezet annyira kizárólagos volt, hogy a beszivárgott kétsoros kolomeja-dallamokat (8. 6. 8. 6. szótag) féldallamoknak érezték és egyéb négysoros dallamaik analógiájára önkéntelenül négysorosra bővítették, úgyhogy minden dallamsort egyszerűen megismételtek.” A kolomejka-ritmusú dallamtípus különben jelentős szerepet játszott a XVIII. századi magyar kuruc dallamvilág kialakulásában is.

21. – 4Aa.

Énekelte özv. Horváth Pálné, nemespátrói 60 éves asszony. – A lakodalomban éneklik. – Szövegvariánsok: Bartók 275, 276. sz.

22. – 4Ab.

Énekelte özv. Horváth Pálné, nemespátrói 60 éves asszony. – Aratóünnepen volt szokás énekelni ezt a dallamot: ma már csak kevés, öreg ember tudja. Ezen a vidéken lakodalomban nem éneklik. – Variáns Bartók 226. sz.

23. – 4Ac.

Bemondás: „Danolta özv. Horváth Pálné, született Dömötörfy Örzse nemespátrói 60 éves asszony”. – Lakodalmi „dus”; a 2. sz. dallam változata. A dallamrészben tévedésből kimaradt az eredeti ének finalis-hangja: fisz.

24. – 4Ba.

Bemondás: „Énekelte Pápa Józsefné 66 éves bátai asszony”. – Szövegvariáns Bartók 305. sz. – Szövege szerint a „virágénekek” típusához tartozik. – Tótnyelvű dallamvariánsait is ismerjük.

25. – 4Bb.

Bemondás: „Dalolta Varga Pál 58… 68 éves surdi kisgazda”. – Az öreg pásztorok kedvenc mulató nótája („hallgató”); különböző szövegvariánsokkal az egész dialektusterületen ismert dallam. – Variáns: Szabolcsi-Tóth: Zenei lexikon II. k. 65. 1. „Édesanyám ablakjába” kezdettel; Bartók 15. sz.; ugyanitt jegyzetben felsorolja a többi dialektusterületről előkerült változatokat is. – „Az I. dialektusterületen legtöbbször bizonytalan intonálású terccel.”

26. – 4Bc.

Bemondás: „Danolta Győrffy József, nemespátrói 58 éves kisgazda”. – Táncnóta; a lakodalomban éneklik. A szövegbeli „Baranya” a változatok tanúsága szerint boronya: borona elváltozott formája. Variánsa Bartók 266. sz. – Érdekes megfigyelni, hogy a dallam hogyan teszi zeneileg izometrikussá a heterometrikus szöveget (10. 13. 6. 9. szótagú szövegsorok); az egyes dallamsorok énekelve nagyjából egyenlő időtartamúak.

27. – 4Bd.

Bemondás: „Dalolta Káplár János, berzencei 53 éves gazda”. – Öreg emberek mulató nótája boros állapotban. – Szerkezetileg tulajdonképpen 11 szótagos izometrikus sorokból állna. az első sor improvizáló kibővítése bontja meg csak az izometriát. – A dallamsorok végén énekelt kis melizmák a régi magyar népi cifrázó stílus jellegzetes maradványai.