Ferenczi Márton Zsúki
1880. augusztus 14. Szék. (Szülei: Ferenczi László Zsuk-on, Zománc Sára Kendilónán születtek). Prímás. Analfabéta. Iskolába nem járt. 10 éves korában már hegedült: kontrázott a széki bandákban. Másutt nem járt. 1916-ban lett prímás, de azért kontrázott is, ha erre hívták, mert kontrázni nem szégyen. Kolozsvárra csak ritkán járt muzsikálni, akkor, ha az ott lakó széki legények hívták. Kávéházban, vendéglőben nem játszott. A bandáját ha megfogadják lakodalomba, kap 5-600 leit és egy kenyeret, ez a kikötés. Körülbelül 30 mulatságra szokták megfogadni. 50 legény szerződteti a táncba s kap ezért 100 véka gabonát, (felel búza, fele málé) és minden legénytől húr pénzül 50 leit. Manapság (1940) a házasemberek a táncházban fejenként 1 pengőt fizetnek. 1901-1904ig volt katona; Boszniában szolgált. Névnapkor köszönteni jár és ilyenkor ki-mennyit ad. Ünnepnapon is szokott köszönteni. 18 éves korában együttélt valakivel, de az öt év múlva meghalt. Ettől négy gyereke volt, akik közül egy maradt meg. A világháború előtt újból megnősült és házasságából egy lányka lett. Bőgőzni is tud, maga tanulta meg. Széken és környékén Ferenczit tartják legjobb prímásnak. Ő tudja a legtöbb magyar darabot, románt csak kevesebbet. Ezért inkább magyar helyekre jár. Falusi lakodalmakon külön megalkudja a fizetést, ezenkívül élelmet is kap.
