Bajmoki Turbuk István
1900. Hadikfalva (Turbuk Gergely és Kásler Katalin). Heten, később öten voltak testvérek. Ma egyedül él a családból, szülei, testvérei elhaltak. Apjának 4 hold földje, háza és olajütője volt. 1924-ben nősült (Orbán Zsuzsi). Felesége 1 hold földet hozott az ő egy holdjához. 12 családja volt: 3 gyerek és 9 lány; most élő 2 gyerek és 4 lány, vele lakik 1 gyerek és 2 lány. 15 évig kisbíró volt Hadikfalván, aztán urasághoz állt.1941 májusában az első transzporttal jött ki Bukovinából. A határon misét hallgattak, úgy indították őket Kolozsvárra, Nagyváradra (ott megvendégelték őket, aztán "ki egy rend cigányt, és mind táncoltak"), Szegedre, végül Bajmokra. Szépen fogadták őket. 10 hold földet, 1 tehenet, és 1 egy süldőt kapott. Felszerelést maga vásárolt. A jó földön annyi termésük volt, hogy utána akár 9 évig se kellett volna dolgozni.
1944. okt. 15-én indították őket Dunaföldvár-Dombóvárnak, onnan vissza Cecére, ahol Hard pusztán dolgoztak. 1945 tavaszán indították őket Izménybe, de Tevelre kerültek. Háza, 10 hold földje, 250 négyszögöl szölleje és 400 négyszögöl rétje, 4 földalapi jószága és saját csikaja van. A szőlőt nem tudja rendesen kezelni, nem szeret kapálni.
Elemit járt, olvasni szeret, különösen háborús történeteket. "Újságot ne is hozzanak elejbem."
Apja, anyja sokat énekelt. Már fiatal korában tudta az egyházi énekeket, "de nem volt tökéletes, mer' a lányok után kujátoltam". 1919-20-tól kezdve járt virrasztani. A vőfélykedést apjától tanulta, de csak ideát gyakorolta. Most Tevelen virrasztani jár, lakodalmat rendez, vőfélykedik. Énekeit 1920-tól írja.