Kis József
1878. július 1. ("63 éves vagyok") Pusztaföldvár (Kis Imre, megh. 1908, és Kapás Anna megh. 1933).14-en voltak testvérek, de nem tudja hányadik volt "mongyuk nyócadiknak". Szülei és maga is mindig dohánykertészek voltak "Bagi és Svábnál. A Bagi magyar, a másik zsidó vót. Csongorádon valamikor szatyinkot árult". (Szatyink = gatyamadzag). Iskolába nem járt, mert "iskola azon a vidéken sose vót e’sse", írni-olvasni nem tud, "a számolást fejbül izéllem, nem hagyom magam becsapni", "28 meg 39 az 63" számlálja. "Én is mindig a dohányba vótam".
Megnősült 1901-ben, felesége Verasztó Örzsébet, kilenc gyerekük lett, négy él: 3 lány, 1 fiú. Ekkor ő is dohánykertész lett "ugyancsak abba a gazdálkodásba". 1910-ben cseléd lett ugyanott, a "nyári gépnél fűtő, meg kezeltem is" 1927-ig. Utána mezei munkás lett, mert "széjjeloszlodott a birtok", ők is vettek "12 millió volt öreg holdja" (1600), de csak fél holdat tudott lefizetni. A födet házhelynek vette Fábiánsebestyénben "Pusztafábiánba", s azóta itt él. Gyerekei mind mezei munkások, "a muzsikát nem folytatják". az egyik lányát "ellopta egy hegedűs, valami figlihornis, Majoros Gazsi", de azután ott hagyta. Családjábul "egyik se tud muzsikát". "Magam fejitül tanultam tekerőzni". Először vette 12 forintért a hangszerét: "Busi Ferenc vót tekerős, meg csináta is", ez a hangszer "romba ment". Azután 1907-ben vette a mostanit Zagyi Antaltul, az csak csinálta, barkácsoló ember volt, tanyás "2 mázsa búzáért". Katona nem volt, "nem vót sánta ezred". Leesett "messzirül, a harmadik szériábul" mikor a pajtába dohányt aggatott, másik lábát "a szántógép, ötöseke" törte össze, hogy "elütött, oszt rám esett".
Nem járt sehol csak a szentesi környékbe. "Kilencvennégy óta folytatom a muzsikát, a nótákat mindig, amikor a kocsmába, lakodalom, névestén dalikáztak." Szeret egyes dallamokat megjelölni: 250, 300 éves, vagy "ezt ’99-be tanultam", de mivel a számokat egyáltalába nem érti, ennek semmi jelentősége.